Reményik László
Bemutatkozás
1970-ben saját elhatározásból felsősként beiratkoztam a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár egyik angyalföldi gyermekkönyvtárába. Az általánosban kötelező olvasmányok — az Egri csillagok kivételétől eltekintve — témái fényév távolságban álltak tőlem. Én egy teljesen más világban éltem. A középiskolában mit sem változott a hozzáállásom: a kötelező olvasmányokat néhány lapozás után letettem. Amikor irodalom órán egy saját választású kötetről kellett dolgozatot írni, ötös érdemjegyet kaptam. A nagykorúság után könyvekért antikváriumba jártam. Olyan szerzőtől is lapoztam, aki középiskolás koromban távol állt tőlem. A romló látás megkongatta azt a bizonyos vészharangot. Több kedvemre való kötetet is felhalmoztam magam mellé, de kevésre maradt idő.
A látásvesztés után hét évvel az önálló írás és olvasás igénye miatt számítógépet vásároltam. Nem állt szándékomban könyvet írni, mégis. A fizikai írás gyakorlása érdekében, olyan látássérülteket kerestem, akik magnetofon előtt szívesen mesélnének az életük alakulásáról. A tizenötödik riport rögzítése után jutott az eszembe, hogy ez az ismeretlen világ érdekes lehet az olvasóközönség számára. Minden kapcsolat nélkül kiadót és szponzorokat kerestem: a szerencse mellém pártolt. Egyre több megírásra váró téma vetődött fel bennem — az első kötetet további hat követte időben szorosan egymásutánban.
Nem váltam az írás megszállottjává. A hangok kimeríthetetlen világa felé fordult az érdeklődésem. Ezen a területen is ugyanúgy megvalósítottam önmagam, mint a betűk világában
. A Covid 19-járványnak köszönhetően került újra előtérbe a könyvírás: az egyik nyolcvan feletti lakótárstól értesültem, hogy az ő költő édesapja, 1929-ben elsőként kapta meg az irodalmi Kazinczy-díjat Kazinczy Ferenc unokájától, Kazinczy Gábortól és a feleségétől. Az egyedülálló téma hatása alá kerültem. Életkép pillanatok, néhány elnyűtt papírra kézírással másolt vers és hézagos életrajzi emlékek lettek a kiinduló alap. Kezdődött a netes kutatómunka és egy unoka bevonásával a rendelkezésre álló irodalom begyűjtése. Töredékes, de tanulságos életpálya rajzolódott ki Kozma Béláról, érdekes versekkel, önmaga élettörténetéből merítve színházi darabbal kiegészülve.
Tizenöt év csend után, a 2023-ban megjelent Magyar Don Quijote című irodalom némileg visszafordított az írás felé. Készül az újabb kötet.
Budapest, 2023 november 30 — Reményik László