Homokóra

Kedves Olvasó!

A HOMOKÓRA c. kötetben található írásaim – verseim, novelláim – szellemiségét talán ez a gondolat tükrözi leginkább:

„Parányi homokszemek, mint a pillanatok, a megállíthatatlan idő jelképei. Csak ülök, és némán bámulom, ahogyan leperegnek előttem a csillogó jövő szemcséi, s válnak a múlt kérlelhetetlen martalékává – örökre. Alig megfogant gondolatok ezreit nyeli el a végtelen, visszafordíthatatlan idő, hogy közülük csak minden tíz, vagy százezredik születhessen újjá, s legyen belőle írható történelem. A többi az érzékek tudatos-tudattalanában továbbra is várja, hogy idővel a szikra újra lobban, s akkor talán nem egy múló pillanat hamvaként végzi – ismét.
/T. Fiser Ildikó/”

Az író elsődleges feladata szerintem, hogy közvetítse az élet minden rezdülését, azaz ne csak befelé, de kifelé is figyeljen. Számomra az írás egyfajta szenvedély, ami boldogságot és reményt ad.

Remélem, hogy mindenki talál a kötetben egy-egy olyan írást, amely megérinti majd a lelkét.

Szeretettel, T. Fiser Ildikó