Második leány és a hűség

„Nem tudom, mire kellettem. Egyáltalán minek kellett megszületnem, amikor a bátyám ott volt örökösnek, a nővérem szépnek, én meg mindig kizárólag a feleslegnek pottyantam közéjük.” Sosem könnyű megtalálni a helyünket a világban, hát még ha egy olyan korban élünk, ami egyszerűen túl gyorsan változik. Vagy talán nem is, azonban ráhatás nélkül mindenképpen ki vagyunk szolgáltatva az isteni gondviselésnek. Ami vagy létezik és csupán korlátoltak vagyunk megérteni a bölcsességét, vagy esetleg mindössze vakszeszélyből fordulnak fel fenekestől az életek lehetetlen véletlenek és tragédiák miatt. Ahogyan Gizella élete is megperdült, amikor tartalékból hirtelen menyasszony lett. Akkor is, ha sosem készült erre és minden józan számítás szerint túl fiatal lett volna bármi ilyesmihez. Mindez nem számított, hiszen egy olyan korban született, amikor a házasság nem csupán jog, hanem kötelesség volt. 
Egyenesen a békéért. 
Tehát nem mondhatott nemet. 
Alternatív történelmi regény a választás szabadságáról és a hűségről a posztromantikus kor embereinek.