A Sydney kísérlet

A távoli Ausztrália egyik laboratóriumában kezdődik a történet. A való életben a kutya, jóllehet legjobb barátunk, mégiscsak mellékszereplője mozgalmas életünknek a macskával és a többi kedvencünkkel együtt. A könyvben a sors szeszélye (vagy valami más mögöttes tényező?) jóvoltából két kutya, két kisérleti állat előtt szélesre tárulnak a lehetőségek kapui, és ők azt választják célul, hogy megmentik az emberiséget, s vele együtt a bolygó egész élővilágát, visszahozva a réges-régmúltból a paradicsomi állapotokat. Küzdelmükben ember-barátaik különböző korú, nemű és bőrszínű lelkes csapata egész egzisztenciájukat hátrahagyva e célnak szenteli minden tudását, kreatív gondolatát és életét. Számos más értelmes élőlény is segíti őket bolygón innen és túl, a tasmán tenger delfinjeitől a Galaktika különös teremtményeiig akadályokon és időkapukon át. A történet jóvoltából korunk több égető kérdése felvetődik a műben, melyek remélhetőleg megérintik és tovább-gondolásra késztetik majd a nyájas olvasót. Néhányan azok közül, akik könyvemet angolul olvasták, különös véletlenekről, úgynevezett szinkronicitásokról számoltak be, ami azért is érdekes, mert maga a szinkronicitás jelensége is része a történetnek, sőt az egyik szereplő megkísérel erre magyarázatot is találni. Érdekes, hogy egyiptomi falfestményeken ábrázolt Scarabeus bogár valami okból gyakori szereplője a jelenkori szinkronisztikus egybeeséseknek, Karl Jung is beszámolt egy ilyen esetről egy, a múlt században íródott könyvében. Kíváncsian várom, vajon itt a magyar kötet kapcsán is találkozunk-e hasonló valószínűtlen eseményekkel.